Hamarosan fellélegezhetnek a magyar érettségizők: lassan vége van az írásbeli és a szóbeli vizsgáknak is, egy korszak lezárul a legtöbb fiatal életében. Ebben a blogbejegyzésemben a spanyol érettségi és felvételi rendszerről fogok írni teljes átéléssel, mivel idén én is végig izgultam a fiam záróvizsgái miatt.
Spanyolrszágban 16 éves korig iskolaköteles egy fiatal, utána eldöntheti, hogy vagy szakmát tanul még két évig (FP azaz formación profesional), vagy felkészül az egyetemre, azaz a PAU-ra (prueba de accesso a la universidad) a bachillerato intézményén keresztül
A bachilleratoban két éven keresztül minden dolgozat jegye számít, a tantárgyak összességéből számítanak egy átlagot. Ehhez hozzáadják az írásbelik átlagát (szóbeli vizsga nincs). Az így kijött bonyolult számítás végeredménye alapján (maximum 14 pont érthető el) veszik fel a diákokat arra a spanyol egyetemre, ahol elérték a megfelelő pontszámot. Leghíresebb a patináns madridi Egyetem (Universidad Complutense de Madrid), de szinte minden nagyváros büszkélkedhet saját felsőoktatási intézménnyel.
Az oktatás az egyetemeken már nem ingyenes, de a spanyol állam ad ösztöndíjat (beca-t) a tanulmányok idejére, sőt már a felkészülési két évben is, a bachilleratos középiskolások számára is, nemcsak az egyetemistáknak. Ez az összeg nem is olyan kevés, akár évi 1000 euros támogatás is lehet. Azok sincsenek végérvényesen kizárva a továbbtanulási lehetőségtől, akik az FP-n tanulnak, mert kiegészítő vizsgával később tudnak felvételizni a felsőoktatási intézményekbe.
Az idei PAU Tenerife déli részén Adejeben egy hatalmas tornateremben volt megtartva. Kis padok sorakoztak egymás mellett az összes bachillerátos diák számára. Június 4.-én kezdődtek a vizsgák, olykor napi három is volt, és június 7.-ig még szombaton is tartott. A dolgozatra nem kerülhetett név, egy kódon keresztül lehetett csak beazonosítani. A déli diákok dolgozatai az északi iskolák tanárai javították és fordítva. Június 13.-ra kijött az eredmény, meg lehetett fellebezni, sőt aki szerette volna, újra is írhatta . 20.-ra kijöttek a végleges eredmények, és akkor már lehetett kalkulálni, hogy a pontszámok melyik egyetemre való bejutást teszik lehetővé.
Az érettségi itt sem könnyű, akárcsak Magyarországon sem. Végig követve a spanyol iskolarendszert a gyermekeimen keresztül, a bachillerato-ról sajnos nem sok jót mondhatok. Amennyire meg voltunk elégedve az általános, majd a középiskolával (ott is a kéttannyelvű, félig magán gimnázium volt kiemelkedően jó), annál kevésbé színvonalas ez a képzés. Tankönyv egyáltalán nem volt, rengeteg tanárcsere volt év közben is, és elég későn kezdtek hozzá a vizsgákra való felkészülésekhez. Néhány lelkiismeretes tanártól eltekintve nem volt egyszerű ez a két év.
A spanyol bürokrácián még sokat próbált szigetlakóként is meglepődtünk, ugyanis az érettségi bizonyítványt legkorábban 2027-ben fogják kiadni mindenkinek, kivétel nincs. Akinek hamarabb szüksége lenne rá (és aki külföldi egyetemen szeretne tovább tanulni, annak értelemszerűen kell a beiratkozáshoz ez az okmány), annak pótilletékkel kiállítanak egy igazolást, amit közjegyző újabb pótilleték megfizetésével hitelesít. Rejtély, hogy mit csinálnak 2 évig a bizonyítványokkal…
Idén újdonság volt, hogy a 2024-ben külföldi ösztöndíjat nyert diákok amerikai és kanadai érettségit is tehettek, így számos fiatal (köztük a fiam is) duál érettségit szerezhetett. Ez az egyébként teljesen ingyenes lehetőség a tenerifi Cabildo támogatásával született meg, azért, hogy a szigeten élő kiemelkedő képességű középiskolásoknak is legyen esélye külföldre jutni, és világot látni. Ez az oktatás nagyon színvonalas volt, és a külföldön eltöltött hónapok sok élménnyel gazdagították az ösztöndíjasokat.
A külföldi megmérettetés ellenére nagyon sok fiatal marad véglegesen a szigeten, főleg azok ragaszkodnak Teneriféhez, akik itt születtek. Még ha a pontszámaik elegendőek is egy kiemelkedő színvonalú egyetemen való továbbtanuláshoz, (akár az anyaországban, vagy akár egy külföldi egyetemen), akkor sem hagyják élnek a lehetőséggel. Inkább választják az egykori fővárosban, La Lagunában, található egyetemet, ahol számos karon képezhetik magukat tovább.
A legtöbb nem itt született diák azonban startdeszkának használja az itt szerzett tudást: jó eséllyel tovább tudnak tanulni külföldi, híres és nem feltétlenül spanyol nyelvű egyetemeken is.
Örökre hálás leszek ennek a kicsi szigetnek, hogy a 18 éves fiam ösztöndíjjal felvételt nyert egy angol képzésű egyetemre. Ez valószínűleg nem sikerülhetett volna, ha máshol élünk.
Külön szeretnék köszönetet mondani a lelkiismeretes tanároknak, a kéttannyelvű képzési lehetőséget biztosító Cabildonak. Köszönjük Tenerife mindazt a segítséget, amit önzetlenül kaptuk „bevándorlóként”. Valahogy erről szólna az európai esélyegyenlőség…