Egy dologban hasonlít az idei magyar iskolakezdés a tenerifihez: meleg van. Nem érezni most itthon sem az őszi hangulatot, nehéz lehet a tanároknak visszaterelni a magyar gyerekeket az iskolapadokhoz, hiszen júliusi időjárás van, nem ehhez vannak hozzászokva. A spanyol diákok rutinosan, a megszokott meleg klímában a jövő héten kezdik az iskolát. Mi Tenerifén idén tizedjére. Ezzel a blogbejegyzéssel búcsúzom a itteni iskolarendszertől, mi már többet itt nem lépjük át az alma mater kaput.
Elröpült ez a tíz esztendő, mint egy pillanat. Nem is hinném el, ha nem látnám, hogy mekkorára nőttek a gyerekek. Szerencsésnek tartom magam, hogy a szigeten nevelhettük fel őket. Nemcsak a nyelvtanulás miatt volt értékes ez az évtized, hanem a világnézetük is kitágult: mernek utazni, felfedezni a világot és jövőt tervezni. Számukra már most nincsenek határok, és örömmel látom, hogy milyen nyugodtak, kiegyensúlyozottak. Nekünk miattuk (is) nagyon megérte a szigetet választani lakhelyünknek. Akik most tervezik a kiköltözést gyermekkel, azoknak a következőket tudom tanácsolni.
Nem kell aggódni, előtanulmányok nélkül is meg fog tanulni a gyermek spanyolul (bárcsak ennyiből állna az iskolai beilleszkedés😊). Azt viszont vegyük figyelembe, hogy nem pár hét alatt, sőt valószínűleg az első év végéig nem fog tökéletesen, az iskolai elvárás szintjén beszélni és írni. Kommunikálni egy-két hónap alatt meg lehet tanulni, de az nem elegendő. Lehet, hogy az első évben nem is tudnak értékelhető bizonyítványt adni neki (így volt ez az fiam esetében is), de legyünk türelmesek, szépen belejön, és idővel tökéletesen elsajátítja a nyelvet-jobban, mint mi szülők😊. Viccesen hangzik, de pár év múlva helyesebben beszélhet, mint a helyiek, mivel az iskolában a hivatalos „szép” (madridi) spanyolt tanítják.
Fogadjuk el azt a tényt is, hogy minél idősebb a gyermek, annál nehezebb lesz számára beilleszkedni az iskolába, nemcsak a nyelv miatt, hanem mert addigra már kialakul egy saját baráti köre az otthoni iskolában. Ideálisnak a háromtól tíz éves kort látom, mert akkor még könnyen meg tudják szokni az új környezetet.
Van lehetőség angol vagy német iskolába beíratni a gyermekünket, ha ragaszkodunk egy bizonyos iskolatípushoz: Luther King, Wingate, Waldorf és még más jó hírű magániskolák is vannak a szigeten. Ezekbe nem könnyű bekerülni főleg, ha csak a középiskolai képzésbe szeretnénk bekapcsolódni és nem a legelejétől, óvodás kortól. Hosszú várólista van és tandíjkötelesek. Nekünk nem sikerült a Luther Kingbe a beiratkozás, már a kitöltendő adatlap megszerzésénél kudarcot vallottunk. Így utólag nem bánom, hogy nem itt tanultak a gyerekek-oka volt ennek is, mint mindennek, ami nem adatott meg.
Magángimnázium helyett ezért a fiam végül állami angol kéttannyelvű iskolában folytatta középiskolai tanulmányait, ahol nagyon jól érezte magát, és sikeres angol felsőfokú nyelvvizsgát is tett. Az a négy év különösen meghatározó volt számára: nagyon sok kiváló tanára volt, akikkel szinte baráti volt a kapcsolata. Mivel ezt az iskolarendszert támogatja az állam, a tandíj nagyon alacsony volt (az egyenruha drágább volt, mint egy havi tandíj😊), viszont külföldi ösztöndíjakhoz juttatta tanulóit-ellentétben a magániskolával. Így sikerült a fiamnak Kanadába teljesen ingyen kijutnia, és kanadai érettségit tennie.
Dani szeptemberben kezdi az utolsó kötelező tanítási évét a szigeten, ami a bachillerato második évfolyama. Ezt követően lehet spanyol érettségit tenni, és bármelyik spanyol egyetemre vagy akár a helyi La Lagunai egyetemre is ösztöndíjjal bejutni-ha megvan a megfelelő pontszám. Bár a szigeten nem olyan színvonalas az oktatás, mint a félsziget nagyvárosaiban, de a bejutáshoz az esélyegyenlőség biztosított. A középiskolából hozott pontszámok 60 százalékban beleszámítanak a felvételi eredménybe, a maradék 40 százalék az írásbeli felvételi értékelése. Van lehetőség megfelelő nyelvtudás mellett külföldi egyetemre jelentkezni, azonban azok már tandíjkötelesek. Hogy melyik egyetemre tud bejutni a fiam, az még egyenlőre rejtély, de legalább többféle út is nyitva áll előtte.
Van összehasonlítási alapom a magyar iskolai rendszerrel, és nem tudom megerősíteni azt a tényt, hogy a spanyol állami iskolák nagyon gyengék. Mi az általános iskolával is meg voltunk elégedve, Vasárnap (Domingo😊) nevű iskolaigazgatónk emberileg és szakmailag is az egyik legjobb tanár volt, akit valaha ismerhettem. Minden diák nevét fejből tudta, minden reggel ott állt az iskola kapujában, és köszöntötte a beérkező csemetéket. Mivel óvoda, mint intézmény nincs, csak „infantil” iskola, ezért a pityergő piciket is ügyesen be tudta terelni a csoportszobákba.
A kislányom is ilyen „infantil” osztályban kezdett 3 évesen, majd 12 évesen lépett ki utoljára kisfelnőttként az iskola kapujából. Hálás vagyok ennek az iskolának, hiszem azt, hogy a gyermekeim személyiségének az alapköveit itt rakták le, köszönhetően a tanároknak és az iskola szellemiségének. A soknemzetiségű iskola kerítésén ma is olvasható egy képregénybe ágyazott felirat: itt nincsenek külföldi gyerekek, csak osztálytársak. Érdekes tény, hogy a szigeten csak maximum három ciklust vihet végig egy iskolaigazgató, azután visszamegy tanárnak…
Hajtsunk fejet szülőként annak a ténynek, hogy nem biztos, hogy a gyermekünknek jó a spanyol iskolarendszer, vagy az itteni életstílus. Ne akarjuk a mi vágyainkat ráerőltetni a gyerekünkre. Ahogy írtam, a fiamnak tökéletes volt a spanyol középiskola, de a kislányomnak már nem lett volna az. Azok a gyerekek, akik specifikált, vagy valamilyen szinten különleges oktatást igényelnek, nem lesznek a spanyol iskolarendszerben sikeresek, vagy ami még ennél is fontosabb: boldogok.
Így történt, hogy az a gyerekem, aki életében soha nem járt magyar oktatási intézménybe, 11 éves előállt, hogy vissza szeretne költözni Magyarországra, mivel sporttagozatos vonalon szerette volna tanulmányait folytatni. Valóban, nem sok remény volt itt, Tenerifén ebbéli fejlődésére, hiszen az iskolai tornaórán még csak át sem öltöztek…Hogy honnan jött ez a határozott elképzelése, ma sem tudom, talán a sziget tette őt ilyen magabiztossá😊.
Milyen jól is jött, hogy korábban hetente magyar helyesírás leckékkel kínoztam a gyerekeimet😊, és hogy csak elő kellett venni a fiókból a magyar bizonyítványt. Volt ugyanis egy kevésbé népszerű közös programunk: együtt tanultuk a magyar iskolai tananyagot, ők magántanulók voltak, én a magántanárjuk😊. Szerintem jobban izgultam minden félévi vizsgájuk előtt, mint ők.
Ezért, ha tehetjük ne adjunk fel mindent egy kiköltözés miatt. Főleg a gyerekeinket ne vigyük bele zsákutcába. Nem tudunk, nem lehet tíz évre előre tervezni, ezért jobb, ha egy-két évig, amíg ki nem alakul az új életünk, meghagyjuk magántanulóként az eredeti iskolarendszerben is a gyermekünket. Elismerem, plusz munka mind a szülő, mind a gyermek részéről, de nagyon jól jön, ha mégsem jön be a külföldi élet, mert ez esetben egy idegen nyelvvel gazdagodva mégsem esik ki a magyar iskolarendszerből.
Ha később véglegesen külföldön ragadunk, akkor pedig nagyon jó érzés, amikor a gyermeked tud beszélni az otthoni családtagjaival, érti a magyar viccet, fontos neki az itthoni kultúra is. És továbbra is vallom, hogy a magyar nyelv rendkívüli zeneSZERszám, csak az előnyét élvezi az, aki meg tudja szólaltatni…